Észrevettétek már Ti is azt, hogy 10-20 év házaság, kapcsolat, gyereknevelés után szinte megrekedünk egy bizonyos lelki állapotban, és nem értjük, hogy miért érezzük magunkat boldogtalannak? Megpróbáljuk felidézni a régi énünket, aki kaladvágyó, vagány, életvidám és szexi volt, és arra jutunk, hogy nyilván ez a hanyatlás a korral jár. Megkopott a hajunk fénye, a szemünk csillogása.. Nyugtázzuk, hogy megöregedtünk.
PEDIG NAGYON NEM ÍGY VAN!!!
Sajnos általában egy nagy lelki törés az, ami rákényszerít bennünket, hogy felálljunk a régi, elnyűtt, de irtó kényelmes “fotelból”, és végre magunkba nézzünk. Ráadásul ha még ezt tudatosan csináljuk, tehát akarjuk is megérteni, akkor is eltarthat hónapokig, mire a végére tudunk járni. De megéri.
ÜLJÜNK VÉGRE VISSZA A NYEREGBE!
Közhelyes, de úgy érzem, ez az egyetlen út a boldogsághoz, és pusztán ezzel az egyszerű hozzáállás-váltással hatalmas változásokat érhetünk el. Főleg végre így, éretten, nem türelmetlen hebrencs húszévesként. Ami működött 10-20 évig, nem feltétlenül működik továbbra is. Egy a fontos: valóban MI IRÁNYÍTSUK a saját életünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy oltári önző módon mindenkit eltapossunk magunk körül, hanem az alábbi 3 lépés véghez vitelét:
- Értsük meg, hogy mit is akarunk, mitől érezzük jól magunkat – ízlelgessük, tesztelgessük, hallgassuk meg azokat, akik jól ismernek bennünket. Idézzük fel fiatalkorunk gondolatait, érzéseit, vágyait. És főleg, ne próbáljunk ebben mindig valaki másnak megfelelni. Valóban végre saját magunkat is hallgassuk meg! Szakadjunk ki a berögződött rutinból. (erre egy utazás, hétvége kitűnő alkalom).
- Ha már képesek voltunk magunknak őszintén kimondani, hogy mit szeretnénk, szépen nyilvánítsuk is ki akaratunkat az illetékeseknek – óvatosan, őszintén, de egyszerűen, érthetően. (ez nem mindig zökkenőmentes, de csakúgy, mint ahogy a gyereknevelésben is beválik, maradjunk mindig higgadtak) – végülis semmi szégyellni- vagy rejtegetnivalónk nincs!
- Ezt követően CSODA történik. De tényleg. Hirtelen megnyugszunk. Önmagunk vagyunk. Nyeregben vagyunk. És azonnal, teljesen meglepő módon, dömping-szerűen történnek a jobbnál jobb dolgok velünk. Melyek által inspirálódunk és még tisztábban látunk. Innen pedig már csak felfelé vezet az út..
Ahogy egy bróker-barátom mondta: egy kapcsolatban csak a jelenbe érdemes befektetni. A jövő csupán spekuláció. Ez nagyon így van. Egy jelenben történő izzadságos erőlködés egy a jövőben várható kedvező történés érdekében – nos, ez szerintem soha nem működik. Bármennyire is csalóka ábránd.
HA NAGY ÉS VISSZAFORDÍTHATATLAN DÖNTÉS előtt állunk, akkor is érdemes lassítani, és egyesével sorba venni a fenti módszerrel a számunkra legfontosabb dolgokat. Lehet, hogy már egy-két kis változás is teljesen új platformra helyezi az életünket, kapcsolatainkat.
Éljen Godiva!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: